Egyetemi vagy intenzív képzést válasszak?
Ha mediátorképzésen gondolkodik, szinte biztosan belefut ebbe a dilemmába: egyetemi képzést válasszak, vagy egy intenzív, rövidebb programot? A válasz nem egyértelmű, viszont van néhány szempont, ami segít reálisan mérlegelni.
Mi számít igazán a mediátorrá válás útján?
Tapasztalataink szerint (egyetemi képzések kidolgozóiként és oktatóiként is) a legfontosabb tanulási helyzet az, amikor valódi helyzeteket próbálhat ki, saját élményt szerez pl. kiscsoportos munkák során egy biztonságos közegben, és van tér az önreflexióra és visszajelzésre. Vagyis nem attól lesz valaki mediátor, hogy sokat olvas róla – hanem attól, hogy csinálja.
Az intenzív képzés logikája: fókusz a tapasztalatszerzésen
A mediáció erősen készségalapú terület, ahol a valódi tanulás a gyakorlás közben történik. A 7 napos, intenzív képzésünk során a résztvevők folyamatosan aktívak, szerepjátékokban vesznek részt (stresszmentes, biztonságos térben), valós eseteket szimulálnak, többször kipróbálják magukat mediátorként, ugyanakkor azt is átélhetik, amit egy-egy ügyfél érez a konfliktushelyzetében. Ez gyors és mély tanulást tesz lehetővé – de intenzív jelenlétet is igényel.
Az egyetemi képzés: tág elméleti háttér
A több szemeszteres egyetemi vagy főiskolai képzések más logikát követnek. Szélesebb elméleti és háttérismeretet és több különböző szakterületbe való betekintést ad (pl. pszichopatológia alapjai, kommunikáció elmélete, válás jogi aspektusai) egy strukturált, hosszabb tanulási folyamat során, ugyanakkor fontos látni, hogy gyakran a tantárgyak egy része csak közvetetten kapcsolódik a mediációhoz és a gyakorlati tapasztalatszerzés aránya gyakran kisebb. Ez nem hátrány – csak más fókusz.
Csoportélmény: meglepően fontos tényező
Egy kevésbé látványos, de kulcsfontosságú különbség a csoport működése. Az intenzív képzéseken a (kb. 12-20 fős) csoport végig együtt halad, a hiányzás minimális, gyorsan kialakul a bizalom, erősebb a támogató közeg. Ez különösen fontos egy olyan tanulási folyamatban, ahol személyes működéssel dolgozunk. Egy több szemeszteres (kb. 20-50 fős) képzésnél ez nehezebben alakulhat ki – egyszerűen a struktúra miatt.
Idő és költség: nem mellékes szempont
A döntésnél érdemes a gyakorlati oldalát is megnézni. Az intenzív képzések általában kb. 7 nap (70 óra) jellemzően 350 000 – 500 000 Ft-ba kerülnek. Míg az egyetemi képzések általában 2–4 félévesek és jellemzően 500 000 – 650 000 Ft az áruk. Nem csak az ár különbözik, hanem az is, hogy milyen gyorsan szeretne eljutni a gyakorlatig.
Melyik ad „hivatalos” mediátori végzettséget?
Ez egy kritikus kérdés – és sok félreértés van körülötte. Ha hivatalos mediátorként szeretne dolgozni, jelentkeznie kell az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listájára, aminek alapfeltétele egy az IM által elismert mediátorképzés elvégzése. A Dr. Fellegi, Vajna & Winkler-féle Mediátorképzés akkreditált és az IM által elismert képzés, így megfelelő alapot nyújt a Közvetítői Listára való felkerüléshez. Az egyetemi képzések egy része szintén, de ez intézményenként eltérhet.
A legőszintébb válasz: egyik sem „elég” önmagában
A mediátorképzés – bármelyik formát választja – csak az első lépés. A valódi fejlődés a saját esetek kezelésével, a saját gyakorlati tapasztalatok megszerzésével kezdődik, és továbbképzések, szupervíziók sorával folytatódik, folyamatos önreflexió gyakorlása mellett. Ezek együtt vezetnek oda, hogy valaki hiteles mediátorrá váljon.
Akkor mégis melyiket érdemes választani?
Ha gyorsan szeretne gyakorlati tudást és kipróbálni magát:
→ a Dr. Fellegi, Vajna & Winkler-féle Mediátorképzés lehet a jó választás
Ha fontos a szélesebb elméleti háttér és a hosszabb tanulási folyamat:
→ az egyetemi képzés lehet megfelelő
Ha pedig igazán komolyan gondolja:
→ valószínűleg nem „vagy-vagy”, hanem „is-is” lesz a válasz az útja során
A kérdés valójában nem az, hogy melyik képzés a „jobb”. Hanem az, hogy melyik viszi Önt közelebb ahhoz, hogy valóban mediátorként tudjon működni. És ebben a gyakorlati tapasztalat szerepét nem nagyon lehet megkerülni.
