Resztoratív módszerek
Mediátori munkánkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy nő az igény az olyan helyzetek iránt, amelyekben kisebb vagy nagyobb közösségek vesznek részt és beszélnek az őket érintő témákról, kérdésekről. Ezek a helyzetek - többek között a résztvevők magas száma miatt - túlmutatnak a hagyományos mediáció keretein, ezért alkalmazunk más módszereket, amelyeket gyüjtőnevükön resztoratív (helyreállító szemléletű) módszereknek hívunk. Az alábbiakban azon resztoratív módszereket szeretnénk felsorolni, amelyeket magunk is használunk konfliktuskezelői gyakorlatunkban. E módszerekről részletesebb és gyakorlati betekintést is nyújtunk mediátor képzésünk 5. napján.
A resztoratív szemlélet alkalmazásával tudatos eszköztárat kapunk ahhoz, hogy rátekintsünk - akár már az óvodában - hogy milyen módon kapcsolódunk a másikhoz, mi tesz minket közösséggé. Segít beazonosítani érzéseinket és szükségleteinket, és így kapunk egy "megtanulható" nyelvet ahhoz, hogy konfliktus esetén ne mások hibáztatása és a magyarázkodás, hanem a valódi felelősségvállalás kerüljön a középpontba. Mindez segít abban, hogy át tudjuk gondolni, mi vezethetett döntéseinkhez, meghallgathassuk, hogy mindez másokra hogyan hatott, és együtt gondolkodhassunk azon, hogy ki mit tudna tenni azért, hogy ez legközelebb ne forduljon elő, ill. hogy a kapcsolatokban okozott sérüléseket lehetőség szerint helyreállíthassuk. Mindezek mentén a resztoratív szemlélet szerint a konfliktusok nem minimalizálandó és elkerülendő "rossz" momentumok, hanem a leggazdagabb tanulási lehetőségek, amelyek során saját bőrünkön megtapasztalhatjuk, hogy döntéseink hogyan hatnak másokra, hogy mit jelent egy közösség tagjának lenni, mit jelent a valódi bocsánatkérés és megbocsátás és hogy végsősoron kik is vagyunk mi magunk, valamennyi érzésünkkel és szükségletünkkel együtt. Kutatások szerint is bizonyított, hogy ha egy közösség hatékonyan és konzisztensen alkalmazza az ún. proaktív (megelőző) resztoratív technikákat és tudatosan erősíti a közösségi kötelékeket, ezzel drasztikusan le tudja csökkenteni a komolyabb konfliktusok előfordulását. A resztoratív technikák minél korábbi és szisztematikus bevezetése így nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy eszközt és szemléletet adjunk ahhoz, hogy a gyerekek őszintén kommunikáló, magukat ismerő, flelősségvállaló és kapcsolataikért elkötelezett állampolgárokká váljanak, és mindennek során maguk is egészséges, támogató érzelmi légkörben fejlődhessenek.
Körök
A köröket hatékonyan alkalmazhatjuk iskolai, családi, települési, vállalati, szervezeti vagy egyéb civil közösségekben, akár nemzetközi szinten is, a módszernek világszerte számos típusa alakult ki.
A körök eredete az őslakos indián törzsek máig meglévő gyakorlatára épül, ahol sokszor a törzsfőnök vállalja fel a facilitátori szerepet, átadva ezzel döntési hatalmát az érintett közösségnek. Gyakorlati munkánkat segítette, hogy közvetlenül olyan indián facilitatoroktól tanulhattunk a módszer szellemiségéről és technikáiról, akik maguk is ilyen köröket vezetnek, mind a mai napig. A körök erejét használva beszélhetünk visszajelző, tisztázó, befogadó, visszafogadó, problémamegoldó, értékelő, tervező és számos egyéb témájú beszélgetésekről. Valamennyi körtípus esetében közös pont, hogy a – mediációban megszokott – párbeszéd helyett, egy beszélő tárgy segítségével a kérdés és a szó körben halad. Ez lehetővé teszi, hogy valamennyi érintett megfogalmazhassa érzéseit, gondolatait, a hallgatók részéről pedig a probléma és egymás mélyebb megértését teszi lehetővé.
Az alábbiakban ingyenesen letöltheti azt a Kézikönyvet, amely segítséget nyújt békítőkörök szervezéséhez. Ne ijedjen meg attól, hogy a kézikönyvben gyakran említünk bűncselekményeket, maga az eszköz kiválóan használható “békés” esetekhez is. A letöltés ingyenessé és elérhetővé tételéhez külön köszönetet mondunk Szegő Dórinak és a Foresee Kutatócsoportnak!
Konferencia
A resztoratív konferencia folyamata hasonló a sértett - elkövető mediációhoz, de a konferencián az áldozatok és az elkövetők családtagjai, valamint a közösség érintett tagjai is részt vesznek. A konferencia rendszerint egy előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlik.
Az alábbiakban a Foresee Kutatócsoport honlapjáról ingyenesen letöltheti azt a Kézikönyvet, amely segítséget nyújt resztoratív konferenciák előkészítéséhez és levezetéséhez. Ne ijedjen meg attól, hogy a kézikönyv címében is “konfliktuskezelés elítéltekkel” szerepel, maga a resztoratív konferencia kiválóan alkalmas “békés” esetekhez is. A konferencia forgatókönyvét a 29. oldalon találja!
CSDCS - Családi Döntéshozó Csoport
A Családi Döntéshozó Csoport (CSDCS) (vagy másnéven Családi Csoport Konferencia, CSCSK) egy olyan konferenciamódszer, amely azon az elven alapszik, hogy az adott probléma legjobb gazdái, ismerői valamint legelkötelezettebb megoldói a tágan értelmezett család és a családot körülvevő közösség tagjai.
A szervező (facilitátor vagy kordinátor) feltérképezi a potenciális résztvevőket, és gondos, részletes előkészítés után a konferenciára nem csak őket, hanem az eset kapcsán érintett hatóságokat, szervezeteket is odaszervezi.
Először ezek a szervezetek nyújtanak tájékoztatást, majd a család azt a feladatot kapja, hogy megadott szempontok alapján dolgozzon ki egy tervet a probléma megoldására, és az egyes pontok betartásának ellenőrzésére.
Az alábbiakban két rövid (holland) videót mutatunk, amely kiválóan bemutatja a folyamatot, előbb a gyermek, majd a szülő szempontjából. A videók angol nyelven készültek, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület jóvoltából magyar felirattal is megtekinthetőek.